Főoldal

2018. május 31., csütörtök

Umbrella - NoRen egyperces

Ezt nem hiszem el.
A mai napom megint totál káosz, ráadásul még az eső is elkezdett esni, pont a Dream koncert előtt.
Már előre félek, hogy jó nagy foltokkal fog mindenki lejönni a színpadról.
Emlékszem, amikor a hyungok a Seventh Sense koncerten minden második lépésnél elcsúsztak, és ez most sem lesz másképp.

Mikor az autó leparkolt, már akkor éreztem, hogy ez nem lesz jó ötlet. Koncertezni a szakadó esőben... Marha jó érzés, meg minden, legalábbis én imádom az esőt, de amikor elcsúszom, azt már kevésbé.

-Legyetek óvatosak - mondta Doyoung, mikor megállt az autó.

-Rendben! - bólintottunk a Dream tagokkal egyszerre, mivel tudtuk, hogy ez a kérés nekünk szólt leginkább.

Sorban elkezdtünk kiszállni. Először Jisung, majd Haechan, Chenle, Mark, Jaemin, aztán én.

Amint kiszálltam a biztonságot nyújtó fedél alól, hirtelen hideg eső érintette a bőrömet. Mint említettem, imádtam az esőt, de nem most jelen pillanatban.

Ekkor éreztem, hogy egy kar fonódik a derekam köré, és a cseppek már nem áztattak tovább.

Jeno felém emelte az esernyőt, és elindultunk befelé.

-Köszönöm. - suttogtam oda neki, mire csak halványan elmosolyodott, és bólintott egyet.

Befelé szedtük a lábainkat, hogy ne ázzunk el, de az idősebbek eláztak, mivel félúton idefelé döntött úgy az időjárás, hogy esnie kell, ezért azt a két darab esernyőt nekünk adták.

Amikor beértünk, az volt az első, hogy megszárítkoztunk, majd amikor mindenki kiment a színpadra próbálni, kihasználva az alkalmat, ráugrottam Jenora.

-De tényleg köszi - pusziltam a nyakára.
-Ez szerintem természetes. De mostmár menjünk fel a színpadra, mert akkor megint hallgathatjuk Taeyong hyungot, hogy miért nem voltunk ott időben.
-Rendben. - mondtam boldogan, majd megragadtam Jeno karját, és kivonszoltam magammal a színpadra.

















Halii megint^^

Tudom, nem vagyok egy aktív lény itt, mivel főleg Wattyn tevékenykedem. És ezt a ficimet is onnan másoltam ki, mert lusta vagyok:'D remélem, azért annyira nem vagyok gáz az ilyen irományaimmal. A Wattpadet már megszoktam, hogy állandóam égetem magamat.
(Akit érdekelnek egyáltalán a ficijeim, az a Wattpademen megtalálja, ugyanezen a néven vagyok fent).

Ezt a ficimet pedig ez a kép ihlette:


Olyan édesek*_*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése